MŰHÚS

Műhúsgyártásba fektet Bill Gates, Richard Branson és Jack Welch

Húsfogyasztásunk ökolábnyoma óriási. Az állattenyésztés nagy metánkibocsátással, víz- és földlábnyommal jár. A műhús nemcsak környezetkímélő, de válasz lehet a globális éhínség problémájára is. Richard Branson szerint harminc év múlva nem fogunk többé állatokat lemészárolni, hogy megegyük a húsukat. A biotechnológia új startupjai a gépi tanulást, vagyis a mesterséges intelligenciát “uszítják rá” az állati hússzövetekre, hogy megértsék a természetüket, struktúrájukat, működésüket. Ezt a tudást pedig arra használják, hogy mesterségesen is előállítsanak húst. Ma az élelmiszeripari mérnökök szent grálja a műhús erőforráshatékony legyártása.

Forras: piac&profit

 

Megnyílt a világ első műhúsgyára Izraelben

 

Bár a piacvezető cégek, mint az Impossible Foods vagy a Beyond Meat üzemei már eddig is a maximumom pörögtek, hogy ki tudják szolgálni a műhúsra mutatkozó egyre nagyobb igényt, az izraeli Future Meat Technologies most még nagyobb lépést tett: megnyitotta a világ első ipari műhúsgyárát.

Míg a műhúsgyártók többsége (így az Impossible és a Beyond Meat is) növényi fehérjék felhasználásával készíti el a hústermékekre a lehető legjobban hasonlító műhúspogácsákat vagy kolbászokat, a Future Meat egy másik módszer híve: az izraeli cég élő állatok sejtjeit használja fel, hogy az állatoknak nem ártva, de mégis állati eredetű hústermékeket készítsen.

Márványozott műhúst növesztettek Kanadában

McMaster Egyetem kutatói egy új eljárással olyan húst állítanak elő, amelyben pontosan szabályozható a zsírtartalom, így a

vásárlók ugyanúgy megválaszthatják majd, hogy mennyire legyen márványozott az általuk választott darab, mint ahogy a tej zsírtartalmáról is dönthetnek a boltban.

Szingapurban engedélyezték a csirkementes laborcsirke fogyasztását

McDonald’s is bejelentette, hogy szintén műhússal támad, a KFC pedig tavaly vágott bele a csirkeszárny-szintetizálásba.

Létezik már kézműves Beyond Meat-burger, az Aldiban és a Lidlben itthon is kapható a növényi alapú műhúspogácsa. Barcelonában növényi alapú steakkel kísérleteznek (kár, hogy állítólag nem finom), az amerikai BiteLabs pedig azt ígéri, hogy a jövőben akár szintetikus elefánt-, zebra- vagy emberhúst is fogyaszthatunk.

Igazi műcsirke

Ezekre az ajánlatokra licitált rá az amerikai EatJust: az előbb felsorolt borsó- vagy szójafehérjéből készült húspótlók helyett valódi csirkehúst ígér a fogyasztóknak, méghozzá úgy, hogy ehhez egyetlen állatnak sem kell elpusztulnia. A cég sejtgazdaságokban állítja elő az izomrostokat, az ehhez szükséges sejteket pedig élő csirkéktől, biopsziával veszik le. A sejteket ezután bioreaktorokban szaporítják, míg végül a csirke megkerülésével csirkefalatkák készülnek belőlük. A terméket először Szingapúrban dobják piacra, a cég közleménye szerint már előrehaladott tárgyalásokat folytattak egy étteremmel a falatok hasznosítására, idővel pedig szélesebb körben és kiskereskedelmi forgalomban is hozzáférhetővé teszik majd az új műhúst.

Az EatJust közleménye szerint húsz adagnyi csirkefalatot tenyésztettek ki a most elfogadott recept alapján, ezek alapján az így előállított hús egyenletes minőségű, ráadásul antibiotikumokat sem tartalmaz. Josh Tetrick, a cég ügyvezetője szerint azért debütál épp Szingapúrban a műcsirke, mert az ország mindig nyitott volt az innovatív megoldásokra – de ennek ahhoz is lehet némi köze, hogy Szingapúr az élelmiszerszükségletének 90 százalékát importból fedezi.

A csirkementes jövő

A korábban Just Foods néven futó vállalat először tollból készült műcsirkével kísérletezett, ezután döntött a biopsziából származó élő sejtek felhasználása mellett. A cég másik zászlóshajója a növényi alapú műtojás, az ázsiai piactól pedig különösen sokat várnak: a térségben egyre nagyobb igény mutatkozik a húspótló termékekre, ezt pedig csak tovább fokozta a COVID-19 miatti aggodalom.

forrás: qubit

 

MŰ JÉGSALÁTA

 

MŰKAJÁK

Vélemény, hozzászólás?